A Banqueting House épületét eredetileg színdarabok bemutatására, ünnepségek és bálok rendezésére építették, majd a Whitehall-palota részeként az uralkodó fő rezidenciájaként szolgált 1530-tól kezdődően egészen a XVII. század végéig. A palota VIII. Henrik korában a legnagyobb királyi palotának számított Európában.

A reneszánsz épületet Inigo Jones tervezte, aki a XVII. század leghíresebb brit építészének számított. A mennyezet freskóit Rubens festette I. Károly megbízásából. Az uralkodót később a polgárháború kitörésekor az épület előtt fejezték le. Fia, II. Károly húsz évvel később itt ünnepelte trónra kerülését.

A Banqueting House az egyetlen épület, amely megmenekült a Whitehall-palotát elpusztító tűzvésztől 1698-ban. Az épületet innentől kezdve kápolnaként használták, majd Viktória királynő múzeumnak nyilvánítja. Napjainkban királyi, jótékonysági és egyéb társadalmi rendezvények helyszínéül szolgál.